Kattints bátran! tanfolyam VII.

Május 16-án (csütörtökön) került sor a Kattints bátran! tanfolyam utolsó három tanórájára. A szokásos 9 órakor találkoztunk a könyvtár számítógépes sarkában.

A hallgatók már érezhetően a "nagy vizsgára" készültek, de még volt előtte egy a múlt óráról megöröklött adósság. A mindenki által hasznos weboldalak közül még nem tekintettünk meg egy recepteket gyűjtő oldalt, valamint egy kulturális ajánló oldalt. Nos, a recept oldal úgymond mindig Jolly Joker az oktató kezében, hiszen ezen téma sokszor előjön órák előtt és után. A nyugdíjas korú hallgatók női résztvevői a receptek elkészítése miatt kedvelte ezt az oldalt, míg a férfi résztvevők már a gondolatban elkészült ételek elfogyasztását vizionálták. A kulturális ajánló oldal pedig mindenkinek elnyerte tetszését. Először nem is tudtunk mit kezdeni a sok lehetőséggel: az ország összes mozijában és színházában tudtunk előadásokat keresni, de volt lehetőségünk filmekről, rádióműsorokról, éttermekről, könyvekről, hotelekről, zenékről, fesztiválokról tájékozódni.
Ezek után jött a már mindenki által "félt" vizsga.
A vizsgán egy adott programot kellett megszervezni az internet segítségével. Az oktató által megadott színházi darabra kellett ellátogatni. Megnézni az interneten, hogy ez mikor kezdődik, milyen nap, mennyibe kerülnek a jegyek, kik játszák a főbb szerepeket. Majd pedig a vasúti menetrendben ki kellett nézni egy olyan járatot, mellyel kényelmesen felérünk, majd visszafelé pedig amivel kényelmesen hazaérünk. A feladat harmadik részében pedig válaszolni kellett arra a kérdésre, hogy milyen idő lesz előreláthatólag és hogy hogy öltözzünk.
Nos, a hallgatók egytől egyig kiválóan megfeleltek a vizsgán, a végén már csak az volt a kérdés a vizsgázók között, hogy ki végez előbb.
Ezután pedig nem maradt más hátra, mint a tanfolyam elvégzését igazoló oklevelek átadása. Mindenki egy meleg kézfogás kíséretében átvette az őt megillető oklevelet, látható volt a büszkeség mindenki arcán.
Ezt követően pedig olyan dologra került sor, amivel még az oktató sem számolt. Hallgatóink egy komplett "Terülj terülj asztalkámmal" készültek a nap utolsó részére, nem kis meglepetést okozva.

A kosarak mélyéről először még csak a tányérok és poharak kerültek felszínre, majd pedig üdítő, krumplisaláta, húsfélék és diós pogácsa került az asztalokra. Ezeket jóízűen elfogyasztottuk, közben beszélgetve családról, unokákról.
Majd pedig a kicsit megható elválás következett, amit azzal a ténnyel tettünk egy kicsit mégis mosolygóssá, hogy találkozunk még itt a könyvtárban egészen biztosan. Így lesz.

A hallgatók névsora:

Baranyi Attiláné

Nagy Ferenc

Podonyi János

Sztankovics Ilona

"Mi van ma, mi van ma. Piros pünkösd napja."

 

A Pünkösd a keresztény egyház egyik fő ünnepe, mely a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Elnevezése a görög pentekosztész ’ötvenedik’ szóból származik.

Az ünnepre való tekintettel csokorba szedtük a főbb Pünkösdi népszokásokat.

Pünkösdi király
Európa jelentős részében a középkor óta választanak pünkösdi (ill. májusi) királyt. Hazánkban a 16. sz.-ban már általánosan ismert volt a pünkösdi királyság múló, értéktelen voltára utaló szólás, amelyből a szokás általános és régi elterjedésére következtethetünk. A pünkösdi királyt versenyjátékokkal, főleg lóversennyel, bikahajsszal, a fiatalabb korosztályoknál bothúzással, kakaslövéssel, gunárnyakszakítással választották. 19. sz.-i adatok szerint egy évig a legények vezetője, bírája volt, hivatalos minden lakodalomba és összejövetelre; a legények engedelmeskedni tartoztak neki. Míg a régebbi adatok általában versennyel választott pünkösdi királyokról szólnak, a 19. sz.-tól pünkösdi király és királynő együttes megjelenéséről, házaló-adománykérő köszöntéséről vannak feljegyzések. Az előbbi formáktól némileg eltérnek a Ny-dunántúli formák: néhány évtizede még zöld ágakba burkolt vagy lombvázba bújtatott gyermekek alakoskodtak pünkösdkor (borzakirály). Sopronhorpácson törökbasa-járásnak nevezték a szokást és történeti mondát is fűztek hozzá, azonkívül esővarázslás is követhette. (Ilyen zöld lombokba öltözött „vadember”-alakoskodók hazánkban a reneszánsz kedvelt moreszka-táncaiban, -játékaiban is feltűntek már. Hasonló szerepet játszik horvát-szlovén területen a lombokba burkolt Zöld György.) Bár a magyar szokás európai párhuzamai közismertek (különösen nyugatiszláv és német nyelvterületeken találunk hasonló alakoskodó szokásokat), lehetséges, hogy az európai formát megelőzte egy régebbi magyar tavaszi legényünnep. A lótenyésztő keleti rokonnépek a mai napig is ismernek versenyjátékokkal, főleg lóversennyel összekötött tavaszi legényünnepeket.

Pünkösdi királynéjárás
A játék négy fő mozzanatból áll: 1. négy kislány vezet egy ötödiket: a legkisebbet és legszebbet, a pünkösdi királynét (kiskirály, királykisasszony, királynéasszony, kiskirályné, cucorka – utóbbi elnevezés Somogy és Baranya megyében ismert), akinek a kezében kosár van rózsaszirmokkal; 2. egy házhoz érve az udvaron vagy az ajtó előtt megállnak, a kiskirályné feje felett kendőt feszítenek ki vagy fátyollal borítják be a fejét; 3. az ének közben mozdulatlan állnak vagy lassan körbejárják a királynét; 4. termékenységvarázsló mondóka kíséretében felemelik a kiskirálynét. Ezenkívül még a következő mozzanatok járulhatnak a játékmenethez: virághintés, általában a királyné kosarából. A négy fő mozzanatból álló játékmenet a Vas megyei változatokra jellemző. Az adománygyűjtés funkciójára elkülönült szereplő megjelenése összefüggésben lehetett azzal a folyamattal, amelynek során a termékenységvarázsló szokásból adománykérő jellegű szokás lett. A pünkösdi királynéjárás dunántúli változatainak nagy csoportja már nem kapcsolatos termékenységvarázslással. Egyes Győr-Sopron megyei változatok jellegzetes mozzanata a kiskirálynéra vonatkozó nevetési tilalom, talán ősi avatási próbatétel emléke. Szövegében különböző eredetű és tartalmú elemek kapcsolódtak össze. Eléggé általános kezdősora a Dunántúlon:
„Meghozta az Isten piros pünkösd napját, mi is meghordozzuk királykisasszonykát.” Ezen kívül leggyakrabban a következő négy szövegelem kapcsolódik hozzá:

Jácintus, jácintus, tarka tulipánus
Hintsetek virágot az isten fiának.
Nem anyámtól lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján, hajnalban születtem.
Öreg embereknek csutora borockot,
Öreg asszonyoknak kemence kalácsot,
Ifjú legényeknek szegfübokrétájuk,
Ifjú leányoknak rózsakoszorújuk…

Pünkösdi királynéjárás (Vitnyéd, Győr-Sopron m., 1938)

Kapcsolódhatnak még hozzá adománykérő formulák és főként gyermekjátékdalok. A pünkösdi királynéjárás dalainak másik nagy csoportját egyházi énekek alkotják. Legfontosabb: „A pünkösdnek jeles napján, szentlélek isten küldötte…” Ez már az 1675-ös Canthus Catholiciben is „régi ének” jelzéssel szerepel. A pünkösdi királynéjárás egyes változataiban csak az egyházi ének szerepel, míg másokban kiegészül az adománykérő formulával, búcsúzó verssel, de ez a játék menetén mit sem változtat. A pünkösdi királynéjárás legközelebbi párhuzamai Ny-Európában ismertek, Németalföldön és a Rajna vidékén.

Pünkösdölés
Egyéb elnevezései: mimimamázás, mavagyonjárás, mivanmajárás. Az Alföldön ismert. Eredeti formájában lányok és legények, újabban inkább gyermekek vettek részt benne. Házról házra járó csoportok bekéredzkedés után szavalnak, énekelnek, táncolnak, átveszik az adományokat, majd ismét táncra perdülnek. A szereplők elnevezése és a játékmenet alapján a pünkösdölésnek 3 típusa volt: 1. királynő szerepel, aki ruhájában, díszeiben különbözik a többitől. Előfordul, hogy mellette király is szerepel; 2. lakodalmi menet analógiájára menyasszony, vőlegény, koszorúslány, vőfély stb. szerepel; 3. nincsen megkülönböztetett központi szereplő. A szereplők száma, neme, kora nagy változatosságot mutat a pünkösdölésben. Ha lányok és legények voltak a játék szereplői, közös táncmulatsággal zárták a napot. Az ilyen világi jellegű pünkösdi mulatságokat már a 17. sz.-ban is tiltó rendelkezésekkel igyekeztek megszüntetni. A pünkösdölés szövegelemei rendkívül változatosak: népszokás-, népdal-, gyermekjátékszövegek és dallamok kapcsolódnak egymáshoz. Területi egységként találunk hasonló szövegösszetételeket. A változatosság valószínűleg a szokás táncos jellegéből adódott. Jellegzetes kezdősorai Dugonics András: Etelka c. regényében is szerepelnek:

Mi van ma, mi van ma
Piros pünkösd napja
Holnap lesz, holnap lesz
a második napja.
Andreás, bokrétás
feleséges, jó táncos,
Jól megfogd, jól megfogd
a lovad kantárját,
ne tipesse, ne tapossa
a pünkösdi rózsát.

Pünkösdölő lányok (Maconka, Nógrád m., 1930-as évek)

Olvasni mindig, mindenhol, mindenhogy!

A képek nem beállítottak. A mi könyvtárunkban így olvasnak a gyerekek... :-) Aranyosak...
(A képek az  5.Sz. Általános Iskola harmadikos napköziseiről készültek, akik Ambruzsné Bakos Anett tanítóval rendszeres részesei a könyvtári foglalkozásoknak.)

Kattints bátran! tanfolyam VI.

Május 2-án tartotta meg hatodik, azaz utolsó előtti alkalmát a Kattints bátran! tanfolyam. Az előző, izgalmas e-mailes óra után mindenki várta a folytatást. A délelőtt első felében sor került a még az előző órához kapcsolódó, de tisztázatlan kérdések megbeszélésére. Például hogy hogyan csatolunk képet egy elektronikus levélhez. Elsőre kicsit nagy falatnak bizonyult a dolog, ugyanis több előző órákon hallott anyagot kellett előhívni és hasznosítani: fájl- és mappakezelés, képek mentése. De pár elküldött levél után ez sem jelentett akadályt.

Ezután jött a tanfolyam talán legkellemesebb része: olyan weblapokat vettünk sorra, melyek mindenki számára kétségtelenül nagyon hasznosak tudnak lenni. Olyan oldalakból szemezgettünk ahol menetrendeket tudtak találni a hallgatók, időjárás előrejelző oldal is tanulmányozásra került, persze sor került a nagyon népszerű receptes oldalakon való böngészésre, de jártunk programajánló és gyógyászati weblapokon is.
Azt most is elmondhatjuk, hogy rengeteg mosoly lett adva és kapva és kicsit szomorúan állapítottuk meg, hogy már csak egy alkalom van hátra. De addig még van egy vizsga és egy kis önmagunk megünneplése...
Folytatás az utolsó órával: Május 16!